2017. február 26., vasárnap

Vancsó Éva (szerk.): Ajtók és átjárók


A Főnix Könyvműhely „Ajtók és átjárók” című fantasy antológiája tizenhárom történetet rejt arról, hogy milyen veszélyekkel és kalandokkal járhat kinyitni egy ajtót…


Kedvenc idézetek:
– Ott voltam Normandiában, az igazi vérfürdő volt, majd Berlin ostrománál, azon az éjszakán is, amikor a halottak sorfalat álltak, úgy védték a Führert – a hangja érdes volt. – Sok mindent láttam már, őrnagy, de ez a szárnyas rémség túltesz rajtuk.” Michaleczky Péter: A szfinx aludni tér
„– Vissza fog menni a kastélyba! – rikkantotta valaki.
A tömeg felhördült.
– Kétszer is király lesz!
– Hogyne, és ha kell, önmagam is megölöm.” Szélesi Sándor: Az ezer ajtó háza

Kedvenc novella: Az áruló, A szfinx aludni tér, A medál
Borító: imádom a betűtípust, imádom a farkast, az egész borító gyönyörű, egyből beleszerettem

A héten fejeztem be az Ajtók és átjárók antológiát. Emlékeim szerint ez első novelláskötet, amit elolvastam. Még tavaly könyvhéten szereztem be, megjelenés után nem sokkal, de még azóta nem jutottam el odáig, hogy végigolvassam. A könyv 13 novellából áll, melyek a következők:

Trux Béla: A bánat könnyei
Acsai Roland: A szentjánosbogarak fénye
Dörnyei Kálmán: Yabbagabb és a halott szemfényvesztő
A. M. Aranth: Az áruló
Szélesi Sándor: Az ezer ajtó háza
Michaleczky Péter: A szfinx aludni tér
Csikász Lajos: Álomkapu
Mészáros András: Álom a lányról
Patrick J. Morrison: A vér szava
Szilágyi Zoltán: Öldöklő Regar legendája
Mickey Long: Farkasüvöltés
Imre Viktória Anna: Porta Sancta
Holden Rose: A medál

Mindegyik novella elején van egy kisebb összefoglaló az íróról, életéről, eddig munkásságáról. Nagyon érdekes információkkal lettem gazdagabb. A fenti íróktól egyedül A. M. Aranth-hoz volt szerencsém eddig, viszont biztos vagyok benne, hogy a jövőben több szerző egyéb művébe is bele fogok kezdeni. Kíváncsi voltam, miért Ajtók és átjárók lett a címe, de már értem. Minden történetben volt egy ajtó vagy átjáró, ha nem is fizikai, hanem átvitt értelemben véve. Igazán illik az antológiához.
Trux Béla: A bánat könnyei
Én nem biztos, hogy ezt választottam volna első novellának. A novellában egy olyan lány áll a főszerepben, aki szerelmes a munkaadójába, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ő viszontszeresse. Nem foglakozik vele, hogy a férfinek családja van, akiket szeret, önző módon magát helyezi előtérbe. Még a bájitaloktól sem riad vissza. Nem épp egy pozitív karakter, nem tudtam vele azonosulni, nem tudtam egyetérteni vele, a barátai sem szimpatikusak. Csak azt kapta, amit megérdemelt. (3/5)
Acsai Roland: A szentjánosbogarak fénye
Ezt a novellát nem igazán értettem, nem az én világom, számomra kissé fura és kesze-kusza volt, sokszor csak kapkodtam a fejem. Egy fiú véletlen megérint valamit, amire azt hitte, hogy szentjánosbogár, és ezért bajba keveredik. Nem csinált semmi rosszat, csak azt hitte, hogy szentjánosbogár! A végén meg még ő szívja meg. A barátnőjére hárul a feladat, hogy megmentse az Ég Urainak haragjától. Nem látom ebben a novellában tisztán a miérteket, nem értem, hogy miért kellett ekkora büntetést kapnia. (2.5/5)
Dörnyei Kálmán: Yabbagabb és a halott szemfényvesztő
Ez a novella már kissé hosszabb volt, mint az előző kettő, jobban volt ideje felépíteni a történetet. Az elején lévő kis összegzőből rájöttem, hogy Yabbagabb nem csak eme novella szereplője, így aki olvasott már az írótól, biztos jobban is ismerte. Yabbagabb annyira azt hitte, hogy ő egy milyen menő egyén, közbe meg annyira kis szerencsétlen, nagyon bírtam :D A történet arról szól, hogy Yabbagabb betéved egy kocsmába és ott találkozik pár emberrel, és mindegyik hallucinál. Ő kocsmának látja, a másik börtönnek, a harmadik valami kincsről hadovál. De a lényeg, hogy onnan nem lehet kijutni. Ez az alap konfliktus, hogy Yabbagabb kiszabadul-e, az a történet végére kiderül. Nekem nagyon tetszett ez a kis szösszenet, nagyon megkedveltem Yabbagabb-ot és a kis denevérjét is, szeretnék még róluk olvasni. (4.5/5)
A. M. Aranth: Az áruló
Végre egy kis Holdányék! Már annyira hiányoztak! Igaz, nem a sorozat szereplőiről szólt ez a novella, hanem egy kis előzményről olvashatunk, de már az első oldalon lehet tudni, hogy kik is azok, akiket látunk. Nekem legalábbis leesett. Nagyon tetszett! Végig lehet tudni, hogy ki is lesz az áruló, de nem tudom, hogy végül is áruló-e vagy sem. Az ő világában biztosan, de a másik világra nézve úgy gondolom, hogy szükség volt erre a lépésre. A történet úgy kezdődik, hogy megnyitnak egy kaput, és azon át emberek lépnek át egy másik világba. Utána visszaugrunk kicsit az időben, megismerünk két barátnőt, az egyikük, Anelan, fogja majd kinyitni a kaput, egy expedíciót terveznek, hogy új világot találjanak, mert a mostanit egy gonosz erő fenyegeti, aki állandóan támadásokat indít ellenük. Az expedíció csapatába egy áruló beszivárog, és Yeniri (Anelan barátnője) feladata megtalálni, ki lehet az. A novella függővéggel zárul a Holdárnyék sorozatra nézve, nagyon szeretném már a kezemben tudni a következő részt! (5/5)
Szélesi Sándor: Az ezer ajtó háza
Ez a történet is nagyon érdekes volt, ami nagyon zavart, hogy a 30 oldalas novellában vagy százszor szerepelt a „mackótermetű varázsló” kifejezés. A történet vicces volt, nagyon megkedveltem a morcos Monas apót. A küldetése annyi volt, hogy meg kell keresnie egy kastélyt, amiben meg kell találnia egy ajtót, kap ehhez az ajtóhoz egy kulcsot, de hogy kinyitnia, vagy becsuknia kell-e azt nem tudja. Kiderül, hogy ez a kastély egy lélekvesztő, és még senki nem tért vissza, aki betette a lábát. A legenda szerint, aki visszatér, az lesz a király. Hát lesz is bonyodalom, hogy Monas apó kijön a kastélyból! A történet kerek egész, a megoldás kissé hirtelen jött számomra, de ez egy novella, nincs 300 oldal megoldani a konfliktust. (4.5/5)
Michaleczky Péter: A szfinx aludni tér
Ez volt az egyik kedvencem! Úgy olvastam volna még! Akár előrébbről kezdve, akár tovább, vagy ami még jobb a kettő együtt! Simán el tudnék képzelni egy teljes regényt ebben a világban! Budapest, II. Világháború, nácik és démonok. Hát engem megvett kilóra! Sok mindent a történetről nem tudok írni. Vannak katonák, jönnek a démonok, és be kéne csukni egy átjárót. Annyira jól le van írva a környezet, a leomlott házak, a katonai élet, teljesen magával ragadott, és tiszta feszült lettem, amikor harci helyzet alakult ki. Ha esetleg tudjátok, hogy létezik ehhez kapcsolódóan még történet, szóljatok! (5/5)
Csikász Lajos: Álomkapu
Egy rövid kis történetet olvashatunk egy fiúról, akit rémálmok gyötörnek, és nem tud tőlük aludni. Egy kutató intézetben vizsgálják meg az álmait. Nem akarok spoilerezni, de ez a csattanó a végén, engem nagyon meglepett, a jó értelemben, nagyon érdekes nézőpontot vet fel az író. Nem gondoltam, hogy az álom nem biztos, hogy csak álom lehet. Brad, az orvos, eléggé kétszínű alak, szerintem egyáltalán nem érdekli a kisfiú sorsa, de hát láttunk már erre példát máshol is. Kíváncsi lennék ennek a folytatására is. (4.5/5)
Mészáros András: Álom a lányról
Ez a novella olyan hamar véget ért, hogy nem is tudtam igazán belelendülni. Egy férfi és egy nő szerepel benne, akik egy kis kunyhóban vannak és menekülnek. Ezt a történetet el tudnék képzelni egy komplex regény egy részletének, nekem nagyon hiányzik még valami. De lehet, hogy azzal van a bajom, hogy szeretném tudni, mi lesz ez után, vagy mi történt a lánnyal. Remélem találkoznak még az életben. (4/5)
Patrick J. Morrison: A vér szava
Egy vámpír származású lány, akit vérfarkasok nevelnek. Ez igazán izgalmasan hangzik nem? A lányt orgyilkosnak képzik, és utolsó feladata átlépni egy másik tükörvilágba és ott teljesíteni egy feladatot, ha sikerül, teljes jogú orgyilkos lesz. De hát semmi sem ilyen egyszerű igaz? Ez a történet is érdekes volt, bár ennél nem volt az az érzésem, hogy tudni akarnám a folytatást. Így volt kerek egész. Nem volt időhúzás, nem volt picsogás, pont így volt tökéletes. (5/5)
Szilágyi Zoltán: Öldöklő Regar legendája
Ez a történet egy férfiról szól, aki keresi a Menedékhez vezető átjárót, mert ott várja a halhatatlanság. Mindent feladott az életben, hogy sikerrel járjon. Annyira érdekes, hogy mennyi ereje van a szavaknak. Ha elég magabiztosan adod elő magad, el tudsz hitetni bárkivel bármit. Nagyon figyelni kell, hogy az ember átlásson a megtévesztésen. (4/5)
Mickey Long: Farkasüvöltés
Egy vérfarkas Debrecen utcáin. Hősünk egy morcos alak, aki 10 évvel ezelőtt került erre a világra, mert az ő világában egy csata következtében elszabadult a mágia. Ezt a csatát az váltotta ki, hogy ő beleszeretett egy démonban, és hát a démon apja ezt a szerelmet nem nézte jó szemmel. Egyik este kénytelen-kelletlen megment egy lányt egy manótól, aki később nem emlékszik arra, hogy ki is ő. Aztán felbukkan két ork és kezdődik a menekülés. Többet nem árulok el, ha felkeltette az érdeklődést, olvasd el a novellát, meg fogsz a végén lepődni! (4/5)
Imre Viktória Anna: Porta Sancta
Vajon vágynak a vámpírok több száz vagy akár ezer évnyi élet után arra, hogy újra élő-lélegző lények legyenek? Ebbe még így sosem gondoltam bele. Imre Viktória Anna novellájában két vámpír római vakációjának egy kis részletét kísérhetjük végig. Bár elég klisés volt ellőni azt a poént, hogy egy részeg magyar házaspár vérétől becsiccsentettek, a történet nagyon tetszett. Egy kissé hirtelen tör rájuk a hajnal és muszáj bemenekülniük egy templomba. A Porta Santca, azaz A szent kapu nyújtja nekik a menekülést, aki átlép rajta, lemezteleníti magát az istenek előtt. Mivel vámpírok és hát ahhoz, hogy életben maradjanak, gyilkolniuk kell, és bűntudat nélkül ezt meg is teszik, így nem igazán tudtam együtt érezni velük, de rávilágított a novella olyan aspektusra, amit eddig még nem láttam ezekkel a lényekkel kapcsolatban. (4/5)
Holden Rose: A medál
És végül Holden Rose novellája, ami egy medálról szól, ami átrepít egy másik univerzumba. Aki a medált a nyakába veszi, az úgy tűnik, mintha meghalt volna. Hősünk első alkalom után egy hullaházban ébred, mert tényleg azt hitték, hogy nem él. Ez azért igen félelmetes lehetett. Nem igazán szeretnék erről a történetről egyebet írni. Ezt egyszerűen el kell olvasni. Számomra igen megható volt a történet. Én is abban reménykedem, ami az utolsó mondat. Az igazán szép lenne. Mindenképpen ajánlom ezt a novellát! (5/5)
Kicsit hosszúra nyúlt ez a bejegyzés, de remélem felkeltettem valamelyik novellára a figyelmeteket, összességében csak ajánlani tudom ezt az antológiát. Átlagolva a novellák értékeléseit, 4,2/5 jött ki, úgyhogy kerekítve
nálam ez a könyv 4/5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése