2018. január 3., szerda

Klasszikus olvasási kihívás könyvajánló: Sárga sor



Sziasztok!

Egy újabb ajánló bejegyzéssel érkeztem a kihívásunkhoz! Ha nem tudnátok, miről van szó, ITT minden információt megtaláltok, nyeremény is van, lessétek meg! Dorka holnap hoz egy hasonlót egy másik színről, hétvégén pedig a maradék két színről mutatunk nektek választékot. Elkészült már a közös mezőhöz két bejegyzés, Dorkánál a Lazi kiadó könyveiről, nálam pedig az Európa kiadó kiadványairól olvashattok. Minden kategóriához öt könyvet választottam, megpróbáltam nem túl hosszúakat betenni, remélem, találtok majd kedvetekre valót a listában. Nézzétek meg Dorka és az én TBR bejegyzésemet is, az itt lévő könyveket és a már az ajánlóban lévő könyveket nem fogom itt szerepeltetni. A címekre kattintva a molyos adatlapjukat éritek el további információért. Mivel minden klasszikust nem ismerek, így a molyos címkék voltak segítségemre a válogatás során. A könyvek, természetesen, más kategóriába is felhasználhatók a szabályok betartásával.

Külföldi író


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az állattörténetek egyik legszebbikét Anna Sewell (1820-1878), angol írónőnek köszönhetjük. Társai, barátai voltak az állatok. Krónikus betegsége miatt már gyermekkorától élete összekapcsolódott pónijával. Csak pónifogaton tudott kimozdulni otthonából, így hőse, a póni, a legközvetlenebb ismerőse volt, „akin keresztül látta a világot". Egyetlen, világhírű műve a Fekete Szépség a gyermekirodalom klasszikusa, egy ló önéletrajza. Könyvét a világ számos nyelvére lefordították. A rendkívül intelligens, gyönyörű ló, életében többször gazdát cserél, és ennek során sok emberi rosszal, gonoszsággal, kegyetlenséggel találkozik. A könyv rólunk, emberekről is szól, morális tisztasággal tanítva azt, hogy feladni soha nem érdemes. Fekete Szépség története a jó győzelmét ünnepli a rossz felett, és erősíti bennünk azt a hitet, hogy érdemes „embernek" maradni elembertelenedett világunkban. Sewell főhősének sorsa is végül jóra fordul, és eljut a szerető gondoskodáshoz.


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Fauchery ​írása … egy fiatal lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született, vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön; és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő lett belőle, a pusztítás kovásza…”

Ő Nana, a Variétés Színház ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével.

A Nana megírása idején pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé nemesedett.


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Regény, lírai napló, önéletrajz, egy testi és lelki állapot tükre, avagy tündérmese? Kissé mindegyik, és egészen egyik sem. A világirodalomnak ez a remeke, amelyet hosszú idő múltán új kiadásban ismét kezébe vehet a magyar olvasó, Knut Hamsun norvég író Éhsége 1890 óta a világ szinte valamennyi nyelvén megjelent, s az éhező oslói fiatalember érzelmes története ma már ahhoz a bizonyos kétezer könyvhöz tartozik, amelyet a művelt embernek illik ismernie. Olló úr, a laparchivárius, Ylajali, a koplaló költő életén átsuhanó leányka, az udvarias zacis, a perecárusnő; mind felejthetetlen alakjai ennek a modern mesének, a háttérben pedig kirajzolódnak a még Kristiániának nevezett norvég főváros kikötői, szegény és gazdag negyedei, kissé a múlt század végi társadalom is. Hamsunnak ez a könyve maradandó érték a norvég és az európai irodalomban, nemzedékek ismerkedtek meg belőle a századforduló norvég életével és egy hosszú írói pálya kezdetével.


Fülszöveg:

A Kisasszonyok minden idők egyik legkedveltebb lányregénye, amely a szerző saját gyermekkori élményein alapul.

A March család az amerikai polgárháború idején apa nélkül marad, és a négy nővér, akik imádattal csüggnek anyjukon, szinte egy év leforgása alatt kamasz lányból fel-nőtt nővé érik. Meg, a legidősebb és legcsinosabb közülük, a tizenöt éves Jo író szeretne lenni; Bethnek a zene a mindene, míg Amy, a szőke szépség imád festeni.
Képzelt és valóságos szerelem, ártatlan és baljós pletykák, testvériség és féltékenység szövi át a March nővérek eme különös és szívderítő történetét.

Louisa May Alcott írói pályája során tíz-egynéhány regényt, számtalan novellát és költeményt írt, melyek közül igazi hírnevet a Kisasszonyok szerzett neki. A Jane Austen vagy a Brontë nővérek regényeit kedvelők nem fognak csalódni, hiszen a Kisasszonyok a romantikus női irodalom csúcsa.


Tartalomjegyzék:

I. SZUN-CE: A HÁBORÚ MŰVÉSZETE
1. A mérlegelés
2. A hadviselés
3. A támadás megtervezése
4. Katonai elhelyezkedés
5. Hadászati erő
6. Erős és gyenge pontok
7. Manőverek
8. Kilenc változás
9. A vonuló sereg
10. A terep
11. A kilenc terep
12. Fölégetéses támadás
13. Kémek alkalmazása
Függelék
A négy változtatás

II. VU-CE: A HADVISELÉS SZABÁLYAI
1. Terveket kovácsolni az ország üdvére
2. Az ellenség felmérése
3. A hadsereg irányítása
4. Beszélgetés a hadvezérről
5. Válaszok az esélyek megváltoztatásáról
6. A tisztek ösztönzése

III. SZEMA-FA: A TÁBORNAGY METÓDUSA
1. Az emberségességre alapozni
2. Az ég fiának igazságossága
3. A rangok megállapítása
4. Szigorú elhelyezés
5. A tömeg alkalmazása

UTÓSZÓ – a kínai hadtudomány klasszikusai
JEGYZETEK

17. században megjelent


Fülszöveg:

„Az Atália Racine utolsó színdarabja. A szabályokat, melyeket a francia klasszicizmus kirótt a szerzőkre, talán ő tudta a legjobban megtölteni élettel, szenvedéllyel, lélektannal, világnézettel és emberi hitelességgel. (Más kérdés, hogy ezeket a szabályokat komolyan kell-e nekünk venni ­— mi most ezt tesszük.) A mű lenyűgöző empátiával és hitelességgel tárgyalja az Ószövetség Királyok könyvének és a Krónikák könyvének ide vonatkozó fejezetét: Atália uralkodása és Joás hatalomra kerülésének történetét. Ez az eseménysor tökéletesen modellezi azt az időszakot, melyet Racine, mint mellőzött drámaíró XIV. Lajos egyre autoriterebb uralkodása alatt megélt.”
(Valló Péter)


Fülszöveg:

Don Quijote, a „Búsképű lovag” mulatságos története nemcsak a modern regény őse, hanem annak első klasszikus remeke is. Cervantes könyve, amellett, hogy a kor divatos lovagregényeinek paródiája, átfogó képet nyújt a XVI. századvég, a XVII. századelő spanyol társadalmáról. A szatíra szemüvegén keresztül mutatja be és teszi nevetségesség az élet alkonyához közeledő feudális lovagvilágot: „gúnykacajba fullasztja a spanyol lovagságot”. Don Quijotét nemes eszmék hevítik, de nem számol a társadalmi valósággal, saját képzelete teremtette álomvilágban él, elavult módszerekkel próbál küzdeni a hibák ellen, ezért erényei hóborttá, bolondériává torzulnak, egyedül marad, különccé válik, legjobb szándékú tettei is komikumba fulladnak. De nem különb a sorsa a lovag fegyverhordozójának, Sancho Panzának sem, akit – minden hűsége, nyíltszívűsége mellett is – kapzsisága, hiszékenysége komikussá tesz.


Fülszöveg:

A Tartuffe-ben, a képmutatók zsarnoki uralmának e pompás torzképében minden idők egyik legnagyszerűbb komikus remekművét tiszteli az egész művelt világ. A korabeli francia udvarban annyian gúnyolva érezték magukat, hogy betiltatták az uralkodóval a bemutatót.






Fülszöveg:

Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét – Szigeti veszedelem – Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud – Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.


Fülszöveg:

A velencei kalmár (eredeti cím angolul: The Merchant of Venice) című ötfelvonásos vígjátékot 1596-98 között írta William Shakespeare, melyet 1600-ban nyomtattak ki először. A műben keverednek a bohózat-jellegű és a komolyabb hangvételű részek, mely utóbbiak közül kerülnek ki A velencei kalmár legszebb szakaszai. A darab középpontjában a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus áll, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „Másik”-kal való találkozás élménye.

Európában játszódó történet


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A regény cselekménye 1938–1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával.
Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet.
Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.


Fülszöveg:

A ​monumentális balzaci életműnek, az Emberi színjátéknak a Goriot apó az egyik csúcspontja és fontos elágazási pontja. A több rétegű mű emlékezetes figurák sorsát tárja elénk. A francia forradalom utáni időszakban spekulációval meggazdagodott tésztagyáros, Goriot apó polgári körülmények között éli újra Lear király tragédiáját: a leányai szeretetéért küzdő, ezért mindent feláldozó, becsapott, kifosztott apa megrendítő pusztulását. A regény tulajdonképpeni hőse az életműven többször is felbukkanó Eugene Rastignac, aki becsületes, jószándékú fiatalemberként jön Dél-Franciaországból Párizsba, de karriervágya elszánt törtetővé formálja. A Bourbon-restauráció kora ez, amikor a főúri rend és a király visszahelyeztetett ugyan jogaiba, de ténylegesen már a pénzarisztokrácia van hatalmon. A pénz a legfőbb társadalmi mozgatóerő, ettől függ minden, még az érzelmek vonzása is. A regény nemcsak megrázó, felejthetetlen olvasmány, a „realizmus egyik legnagyobb diadala”, hanem a marxizmus klasszikusai szerint, tudományos értékű mű is, melyet felhasználtak elméleti munkásságukban.


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„Valami ​mást kapunk, mint amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk” – írta a Sorstalanságról Spiró György: „létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja.”

A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény.
Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s a történelemről való tudás, hanem még a mindennapi tájékozódó készség is csődöt mond. A totalitárius állam lidércnyomásos, abszurd világa ez. Aki elszenvedőjévé kénytelen válni, annak nincsen többé egyéni sorsa. Ez a sorsvesztés is hozzátartozik a nácizmus sátáni valóságához.
A Sorstalanság a legjobb magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő irónia filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez.
Kertész Imre ezzel a művével, mely első ízben – nem kevés viszontagság után – 1975-ben jelent meg, azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig, a regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett.

„Miért tartom Kertész Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja annak kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével szembeszegüljön. Bármiről írjon is – a szabadságról, a személyiségről, a világ képtelenségéről, a boldogság útvesztőiről, a halálról vagy transzcendenciáról –, bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a megcsontosodott közfelfogás kelepcéiből. Ahelyett, hogy kielégítené az elvárásokat, olyan gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát, melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést és döbbenetet váltanak ki.” (Földényi F. László)

Kertész Imrét számos irodalmi díjjal tüntették ki korábban is, többek között Kossuth-díjjal (1997), a lipcsei könyvvásár nagydíjával (1997) és legutóbb a Die Welt irodalmi díjával (2000).


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni.

A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.


Fülszöveg:

Petőfi Az apostol-ban 1848 nyarán újragondolja mindazokat a gondolatokat és eszméket, melyek addigi költészetének fő alkotórészeit képezték. Mindeközben kiemelt szerepet kap a szabadság, a szabadsághoz való jog, melynek gyakorlása azonban kötelezettségekkel, lemondásokkal és áldozatokkal is jár. Erre csak az apostolok képesek. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt történet hőse, Szilveszter, olyan cselekvő forradalmár, akit már nem csak az indulatok mozgatnak ösztönszerűen, cselekedeteit elsősorban a tudatosság vezérli. E nagyszabású költői összegzést Kaszás Attila szenvedélyes előadásában hallgathatjuk meg.

Megfilmesített klasszikus


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Londonnak ​ez a regénye a legnagyobb sikert elért és máig is a legmakulátlanabb alkotása. Főhőse, Buck, a bernáthegyi- és juhászkutya keverék, amelyet az északi aranybányászat megindulásakor száz dollárért eladnak. Befogják szánt húzni, majd több ezer mérföld után három ügyetlen aranyásó veszi meg, s a fáradt eb egy idő után nem hajlandó továbbmenni, amiért kishíján agyonverik. Thorthon, a jártas aranybányász menti meg az életét és Buck nagyon megszereti, egy ízben az életét is megmenti. Thorthon és két társa nagyszerű aranylelőhelyre talál, de az indiánok rajtuk ütnek és megölik őket. Buck erdei bolyongásából hazatérve halva találja gazdáját: bosszút áll az indiánokon, és enged a vadon hívásának, beáll a farkasok közé. A regény mondanivalójának lényege az, hogy az állatok természetéből az ember a legnemesebb és a legrosszabb tulajdonságokat is ki tudja hozni. Az embereken keresztül pedig egy-egy pillantást vethetünk a társadalomra, az alaszkai élet viszontagságaira, amelyek előcsalják az emberek igazi tulajdonságait.


Fülszöveg:

Verne egyik legsikerültebb és legnépszerűbb regénye, melyet mindenféle műfajban újra és újra feldolgoznak.
A lebilincselő történet mindenki fantáziáját megmozgatja, a siker garantált. Pedig már szinte a legapróbb gyerekektől a felnőttekig mindenki tudja, mi történik: Phileas Fogg úr – az előkelő londoni Reform Club tagja – vállalkozik arra, hogy fogadásból 80 nap alatt körül utazza a Földet.
A regény mégis olyan fordulatos, annyi mulatságos meglepetést tartogat, Verne olyan találóan jellemzi szereplőit, hogy az olvasók újra és újra megjutalmazzák magukat a kötet élményével. Nem csoda, hisz Phileas Fogg és Passepartout fantasztikus kalandokkal teli világ körüli útja sohasem pontosan ugyanúgy zajlik.


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„A ​kéziratok nem égnek el”-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…


Fülszöveg:

Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az ​angol irodalom kiemelkedő prózaírójának késői műve a szép parasztlány, Tess története, akinek tiszta lelke és nemes egyénisége ellenére rövid élete során szinte csupa kudarc, megaláztatás és szenvedés jut osztályrészül, hiába küzd környezetével. Az egykor nagyhírű D'Urberville nemesi család elszegényedett ágának sarja, a romlatlan Tess Durbeyfield jómódú rokonainak szolgálatába áll, s ezzel megindul komor végzete felé. Miután a birtok gazdája egy éjjel megrontja, Tess visszamenekül családjához a közeli faluba, majd törvénytelen gyermeke születését és halálát követően búcsút int a szülői háznak. A boldogság ígéretét egy rövid időre felvillantó igaz szerelmet egy tejgazdaságba szegődve találja meg, csakhogy kedvese, Angel Clare képtelen megemészteni választottja „szégyenletes” múltját, ezért elhagyja a lányt. Az újabb csapások Tesst már-már elviselhetetlen nyomorba taszítják, és amikor egy sorsszerű találkozás révén ismét felbukkan életében csábítója, Alec D'Urberville, a minden reményétől megfosztott lány enged a férfi gyötrően kitartó udvarlásának. Angel váratlan visszatérése azonban hamar véget vet a hamis idillnek: a visszás helyzetet feloldandó Tess végzetes döntésre, erkölcsi leszámolásra szánja el magát, melynek nyomán önnön sorsa is beteljesedik.


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése