2018. január 6., szombat

Klasszikus olvasási kihívás könyvajánló: Piros sor


Sziasztok!

Meghoztam az utolsó színajánló bejegyzést a játékunkhoz! Már majdnem egy hete, hogy elkezdődött, a hétvégén talán befejezem az Ida regényét, és nekiállok valami rövidnek, hogy úgy érezzem, haladok! Már biztos ismeritek a szabályokat, aki először találkozna ezzel a bejegyzés sorozattal, az IDE kattintva megtalálja a szabályokat. Belinkelem az eddig elkészült ajánlókat: LAZI kiadó közös mező, EURÓPA közös mező, KÉK sor, SÁRGA sor; a ZÖLD sor is (hamarosan következik) elkészült. Ismét öt könyvet fogok választani mindegyik kategóriába. Jó olvasást és sikeres teljesítést mindenkinek!

Női író regénye


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya, választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra. Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem vétetlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepüli újgazdagok élik egymás mellett fényűzi életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást, az elit társaság életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt…


Fülszöveg:

Az ​ember sok mindenre felkészül, amint ennek a könnyed és ironikus történetnek az olvasásában előrehalad, csak éppen a meghökkentő befejezésre nem számít. Szerelmi regény? Egy válás története? Éles társadalombírálat? Filozófiai alapvetés a véletlenek bizarr játékáról? – kérdezgeti magában kissé elbizonytalanodva a nem várt fordulatokon. A válasz: ez is, meg az is.
Evelyn Waugh, miközben érdekfeszítő játékba bonyolítja figuráit, szigorú bírálatot mond az angol arisztokrácia társasági életéről. A mutatós csillogásból kitetszik a felszínesség, az uralkodói értékrendből a sivárság, az örömök kergetéséből a lélek üressége és a boldogtalanság – az általános emberi csőd. Ami lenyűgöz, az a mesterien bonyolított eseménysor, igazából a regény egyetlen alakja sem nyeri meg rokonszenvünket. Az ostoba és jellegtelen Beaverhez fűződő szerelme leleplezi az elbűvölő és bájos Brendát is: milyen üresfejű, milyen könyörtelenül élnivágyó! Leginkább Tony, az elhagyott férj útját figyeljük együttérzéssel, tétova becsületességét, lázbeteg támolygását az őserdő vadonában, furcsa megmenekülését, s a még furcsább csapdát, melybe egy eszelős öregember mániája vagy a véletlenek sora zárja, már-már törvényszerű következetességgel.


Fülszöveg:

1678. március 17-én jelent meg a Clèves hercegnő – a szerző nevének feltüntetése nélkül – Barbin könyvkereskedő kirakatában.
A francia klasszicizmus korának mindmáig talán legnevezetesebb regénye II. Henrik udvarában játszódik, s a szerelem végzetes hatalmáról szól, amely királyi házasságokat hiúsít meg, és kénye-kedve szerint ítéli szenvedésre, boldogságra, halálra az embereket.
A Clèves hercegnő lélektani regény, méghozzá a legelsők közül való – de ez csak egyik érdekessége: kevés hozzá hasonlóan nagy hatású kísérlet van az irodalomban.


Fülszöveg:

Victor Frankenstein, a szépreményű tudós ifjú elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén…

Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?


Fülszöveg:

Amikor a patinás katonatiszti családból származó svéd tanítókisasszony írásra adta a fejét, senki sem gondolta volna, hogy 1909-ben a Nobel-díj Bizottság neki fogja ítélni a világ legrangosabb elismerését. Selma Lagerlöf, a Nils Holgerson írója, tudott valamit az emberekről, az irodalomról, amitől az olvasók, kiadók, kritikusok és filmrendezők egyformán megszerették. Az idő is kíméletesen bánt vele: műveit halála után éppúgy olvassák, mint életében. E kötet két kisregényt fűz össze, mindkettő egy lányról és egy nagy szerelemről szól, s életre szóló lírai olvasmányélménye lehet egy fiatal lánynak.

19. században megjelent


Fülszöveg:

A magyar költészetben a ballada fogalma elválaszthatatlan Arany János nevétől. „A balladai homályt, balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés legyen a tárgya… A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bűnből logikával és az őrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni.”- írja róla Szerb Antal. Kötetünk ezeket a közkedvelt és népszerű verseket tartalmazza a történelmi balladáktól kezdve a népballadáig.



Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ahab ​kapitány az északi és déli óceánok ezernyi áramlatán át üldözi megszállott lélekkel ősi ellenfelét, a legendás Fehér Bálnát, Moby Dicket. Mindenfelé süllyedő szigonyosnaszádok, tört bálnázó csónakok, vízbe fúlt, mélybe rántott matrózok hullái jelzik a csapását, azt az irtást, melyet évek óta vágott vadászai között Moby Dick. Ahab életének átka ő: fiatal kapitánykora óta, mikor is első összecsapásuk alkalmával lemetszette fél lábát a bőszült fehér szörnyeteg, hajszolja hasztalanul és egyre megrögzöttebb tébollyal ez a bosszúért sóvárgó híres hajós Moby Dicket. Ahab életének értelme és célja ennek a veszélyességében hírhedett fenevadnak az elejtése, de hiába mind a legkörültekintőbb üldözés, a legszilajabb hajsza, hiába törnek a szigonyok a bálna oldalába, akárhányan vetik is nyomába magukat a legveszekedettebb, halálmegvető bátorsággal, minden küzdelemből győztesen kerül ki a sátáni értelmű és erejű óriási Moby Dick. Ahab elpusztul ugyan, de törhetetlen akarata, gigászi erőfeszítésének hősiessége mégis az ember diadalát jelenti a természet erői felett, melynek megszemélyesítője a bálna: Moby Dick. Szász Imre mesteri átültetésében kapja kézhez az olvasó a klasszikus amerikai irodalomnak ezt a több mint százéves remekművét.


Fülszöveg:

„Ne ​vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg – pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni.” 1853-ból datálódik e levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az Egy magyar nábob volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üde bájjal, humorral adja azt elő, mint talán egyetlen regényét sem. A regény keletkezéséről több változatot ismer az irodalomtörténet; a szerző maga kétízben is megemlítette, hogy az alapötletet, „az első akkordokat” feleségétől kapta. Hogy így volt-e valóban, nem tudjuk, aminthogy az sem eldöntött, ki szolgált a regény főhősének, a nábobnak modelljéül. Talán – legalábbis így mondotta később Jókai – Józsa Gyuri, a hirhedt alispán, akiről adomák sora keringett akkor a két hazában. Mikszáth Kálmán szerint a regény valóságos történelmi alapja Kékkő várurának, báró Balassának története, aki hetvenéves korában egy fiatal, szegénysorsú lányt vett feleségül. Bennünket persze sokkalta jobban érdekel, hogy Kárpáthy János személyében Jókai a magyar középnemesség halhatatlan típusát alkotta meg, kinek öregkori megifjodása mintha távolról azt a másik, nagy változást is példázná, ahogyan egész Magyarország megújult a reformkor éveiben. Valóságos történelmi személyek rejtőznek Szentirmay Rudolf, István gróf, Miklós báró figuráiban is. E férfiak a reformkor vasakarattal, izzó értelemmel küzdő hősei; nem nehéz felfedezni bennük Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst. Hogy ösztönösen vagy tudatosan – nem fontos –, de Jókai egy ígéretesen tündöklő, gyönyörű korszak eszméit elevenítette fel az 1853-as esztendő szomorú Magyarországában.


Fülszöveg:

Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Ifjúsági regény


Fülszöveg:

Greenall Bridge-ben élt Sam Carraclough családjával és gyönyörű kutyájával, Lassie-vel. Lassie-t mindenki ismerte a faluban: mindennap ugyanabban az időpontban indult Joe elé az iskolához. Ám egy napon Joe hiába rohant a kapuhoz, a kutya nem volt ott… A bányát bezárták, Sam Carraclough munkanélküli lett. Nem volt más választása, el kellett adnia egyetlen értékét, Lassie-t. Rudling hercegének De Lassie nem felejtette el kis gazdáját… Nincs akadály, amit le ne tudna győzni, csak újra ott várhassa Joe-t az iskola előtt.


Fülszöveg:

Mélyen az erdőben húzódik meg a badányi vízimalom, amelyben két gyermek él a múlt század közepén, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas. Ahogy nőnek, szenvedélyes szerelem támad a két fiatal között, amely keresztezi a család házassági terveit. Hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért: a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány.
A természet fenséges panorámája környezi a fiatalok romantikus szerelmét, amelyet a tőle megszokott finom lírával rajzol meg az író.


Fülszöveg:

A titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni – akár a megszelidített, csodálatos vadon.



Fülszöveg:

„ViIágtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!” – írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.


Fülszöveg:

A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.

Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll – Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében – maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.

Gótikus regény


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián – ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása – ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra – ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől – ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg – de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy – bár az igazságszolgáltatástól megmenekült – végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál – s vele együtt az ártatlanoknak is?
A Hitchcock-film alapjául szolgáló regény páratlan sikerét, a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett, bizonyára az is magyarázza, hogy rendkívül finom pszichológiával érzékeltette a harmincas évek Európájának szorongásos életérzését, gyáva meghunyászkodását – s tette ezt 1938-ban, egy évvel a Manderleyk egész féltett világát felperzselő tűzvész előtt.


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
 „Jegyezd fel pontosan (…) életed történetét. Ne hagyj ki belőle egyetlen különös eseményt se, még a legjelentéktelenebbet se, kiváltképp semmi olyasmiről ne feledkezz meg, ami a világi élet tarka forgatagában történt veled. Képzelőerőd visszavezet a világba, még egyszer átélsz minden borzongató és bolondos, iszonyatos és vidám eseményt, sőt az is lehetséges, hogy Aurelie-t másként, nem a vértanúhalált halt Rozália nővérként fogod látni; de ha teljesen elhagyott a gonosz szellem, ha teljesen elfordultál minden földi hívságtól, akkor magasabb princípiumként fogsz lebegni mindenek fölött, és a földi hívságok hatásának nyoma sem marad benned.”


Fülszöveg:

E. A. Poe elbeszéléseiben „mennyből, vágyból” vett álmok repítenek minket a rémekkel teli oldalakon… Macskák, szellemek, múmiák: érthetetlen szereplői egy delíriumnak… Rejtelmes, megmagyarázhatatlan történetek, melyeket mi csak akkor érthetnénk meg, ha tudnánk, érzékelnénk, hol a határ valóság és álom közt… De addig is engedjünk az illúziónak, szippantsuk be a különös érzés illatát, és vigyázzunk, ne párologjon el, mert maga után mély űrt hagy…

"…Isten lehe: a szél elállt,
S a köd – amely dombra szállt,
S az árnyak, az árnyak szét nem osztják –
A tanújel és a bizonyság.
A fák közt is mily lebegő:
A rejtélyek rejtélye ő!"

[A holtak lelke]


Fülszöveg:

Henry James klasszikus regényében új nevelőnő érkezik egy angliai vidéki kastélyba. Ez akár egy idill nyitókép is lehetne, a nyugalmat azonban gyorsan megtörik a rejtélyek: mi történt a korábbi alkalmazottakkal, s miféle titokzatos idegenek járnak a kastélyban? Hátborzongató látomások kísértenek, a múlt rejtélyes, a jelen baljós, a valóság és a képzelet határán járunk, és a csavar néha fordul egyet…
A regénynek számos filmes feldolgozása van, melyekben szerepelt többek között Marlon Brando (Éjszakai jövevények), Nicole Kidman (Más világ), Colin Firth és Ingrid Bergman. A történet alapján Benjamin Britten operát írt.
A csavar fordul egyet most új fordításban jelenik meg az Alinea Kiadó Klasszik sorozatában.


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​kísérlet: Faulkner legnagyobb, méltán leghíresebb regénye. A történet: a faulkneri legendakör legteljesebb összegzése. Egy átokvert család, mint „az elátkozott Dél” megtestesítője – ismerős képlet, ám a Compsonok históriája jóval szövevényesebb, semhogy mindenestül beleférne. Sorstragédia, mint az Atreidáké. S mint minden tragédia, mondataiban – áradó és meg-megbicsakló, darabokra töredező és oldalak, évtizedek távolából is egymást kereső, eltéphetetlenül összetartozó mondataiban – roppant ellentéteket markol össze: durva komikumot és nemes heroizmust, bűnt és bűnhődést, jót és rosszat, feketéket és fehéreket. Tragikus költészet ez, szemléletében, szerkesztésmódjában és stílusában egyaránt. És tragikus filozófia, melyben egyszerre szólal meg az emberi önkifejezés két végletesen távoli lehetősége: „a hang” – az értelmetlen iszonyat történelem előtti üvöltése, és „a téboly” – a túlhajszolt értelem, a betegesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonygató vitája. Négy elbeszélő – három Compson-testvér (egy idióta, egy öngyilkosjelölt, egy kisvárosi Jágó) és végezetül maga a szerző – mondja el ugyanazt a históriát. Négy változatban pereg le előttünk ugyanaz az álom: korunk látomása. A modern világ ős-egyszerű elemekből összeálló bonyolult rendszere tárul föl benne, a modern ember végzetesen bizonytalan, de mégis gyötrelmes bizonyossággal létező erkölcsi világrendje.


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése