2018. február 15., csütörtök

Ann Brashares: Négyen egy gatyában (Négyen egy gatyában 1.)

Vérbeli kamasztörténet négy barátnőről, egy különleges nyárról és egy mágikus farmernadrágról…

Kedvenc idézetek:
„Persze most Léna örült volna, ha még tudna görögül, de annak is örült volna, ha magasabb lenne, és úgy tudna énekelni, mint Sarah McLachlan.”
„Gondolom, a csoport többi tagjának a kilenc hónap csak télre járt le. De a szeptemberiek olyan feltűnően voltak állapotosak, hogy az oktató attól tartott, bármelyik pillanatban osztódni kezdhet valamelyik.”
„Amint a film pergett, Margaret állandóan a lányok arcát cserkészte, izgatottan figyelve reakcióikat.
Tibby pedig azon morfondírozott torkában egy szomorú érzéssel, hogy ebből a tízezer filmből, amelyet Margaret látott, vajon hányszor ült valamilyen barát mellett.”
„– Mitől félsz? – csúszott ki a kérdés Tibby száján, még mielőtt átgondolta volna.
Bailey egy pillanatig elgondolkodott.
– Az időtől – (…) – Megmagyarázom: attól félek, hogy már nincs elég időm arra, hogy megértsem az embereket, hogy milyenek valójában. Vagy hogy egyáltalán magamat megértsem. Félek a hirtelen ítélkezéstől, és félek azoktól a hibáktól, amelyeket pedig mindenki elkövet. Ha az embernek, nincs elég ideje, akkor nem tudja rendbe hozni az elkövetett hibákat. Attól félek, hogy most idő hiányában inkább pillanatfelvételeket látok, nem filmeket.”
Kedvenc karakterek: Bailey, Tibby
Borító: illik a történethez, bár ma már biztos sokkal menőbb borítót kapott volna.
Végkifejlet: kiszámítható, nincsenek meglepő fordulatok. Lezárt, a következő rész máshonnan fog majd indulni.
Sorozat részei: Négyen egy gatyában, Négyen újra egy gatyában, Harmadik nyár egy gatyában, Örökké egy gatyában
Moly.hu, Kiadó: Geopen, 2002, 324 oldal, Eredeti cím: The Sisterhood of the Traveling Pants (2001)
Történetem a könyvvel elég régre nyúlik vissza. Mikor elkezdtem használni a molyt, most már több, mint három évvel ezelőtt, akkor sok könyvnél rájöttem, hogy láttam a filmadaptációjukat, ami tetszett, el kéne olvasni a könyvet hozzá. Akkor fel is került a kívánságlistámra. A kiadó már többször akciózta úgy a könyveit, hogy meg is vettem volna, de valamelyik rész hiányzott, így inkább elálltam az ötlettől. Aztán, az ifjúságis kihívásnál feltettem a polcra, mert a könyvtárnak megvan mindegyik rész, így biztos voltam benne, hogy ha tetszik, folytatni tudom. Januári olvasásnak kaptam meg a regényt, az utolsó pillanatban hozom hozzá az értékelést.
A történet négy barátnőről szól, akik születésük óta elválaszthatatlanok. Ez lesz az első olyan nyár, amit külön töltenek, hárman elutaznak, negyedik barátnő pedig otthon marad dolgozni. Az elutazás előtt összegyűlnek Carmennél, aki épp csomagol. Előkerül egy korábban vásárolt farmernadrág, és kiderül, hogy mind a négy lányon csodálatosan fest, így elhatározzák, hogy az összetartás és szeretetük jelképeként körbeküldik egymásnak a nadrágot a nyáron, hogy ha már együtt nem is lehetnek, ez összekösse őket. Kivel mi történik ezen a nyáron? Vajon barátságuk kibírja a távolságot?
Az írónő, Ann Brashares
Ez a könyv egy nagyon könnyed, laza ifjúsági regény, ami arról szól, hogy a lányok hogyan boldogulnak különböző szituációkban. Az egyikük, Lena, nagyszüleinél tölti a nyarat húgával Görögországban. Őt azáltal teszik próbára, hogy túllép-e saját korlátain, és képes-e vállalni tetteiért a felelősséget. Eléggé lehangoló, hogy legalább egy hét eltelik, mire kinyögi az igazságot, aztán meg még jó pár hét telik el, mire az emiatt bajba került egyén szeme elé járul.
A másik fél egy focitáborban van, ahol csillogtathatja tudását. Nagyszerű játékos, a csapat sztárja, épp erről akarja az edzője leszoktatni és csapatjátékra nevelni. Bridget-et nem is igazán a foci érdekli ezen a nyáron, hanem Eric, az egyik edző, aki idősebb is nála, és tiltott gyümölcs. Bridget mindent megtesz, hogy a fiú érdeklődését felkeltse, nagyon rámenős, ami számomra nem volt épp a legszimpatikusabb tulajdonsága. Úgy gondolom, hogy ennek a hátterében édesanyja tragédiája állhat, de ez nem volt rendesen kifejtve és megalapozva.
A harmadik lány, Carmen, elvált édesapjánál tervezi tölteni az egész nyarat, kettesben, ám mikor odaér, kiderül, hogy apja megismert egy nőt, akinek van két gyereke is, és épp az esküvőjüket tervezik. Carmen világa a sarkából fordul ki ezáltal, érthetően összezavarodik, olyan cselekedeteket lát az apjától, ami szöges ellentétben áll eddigi tapasztalataival. Ahelyett, hogy ez tudtára adná, duzzog és hisztis lesz. Ebből még később lesznek bonyodalmak.
Negyedik lány, aki otthon maradt, Tibby, még ő a leginkább normális a csapatban, ha szabad így fogalmaznom. Tibby egy áruházban dolgozik, ami uncsi monoton meló, találkozik egy kislánnyal, Baileyvel, és a kezdeti mogorva ismeretségük igazi barátsággá alakul. Lencsevégre kapnak érdekes embereket, érdekes történeteket. Akikről Tibby az elején azt gondolta, hogy nevetségesek, Bailey új megvilágításba helyezte. Tibby sem tökéletes, de még mindig őt tartom a leginkább olyan tininek, akikről olvashatnának a fiatalok.
Borítók: Norvég, Dán, Horvát, Spanyol, Litván
Azt mind a négy lányról elég jól a tudtunkra adták, hogy gyönyörűek. Carmen édesanyja ágáról örökölt egy kicsit nagyobb feneket, de még ez is jól állt neki. Mindnek nagyon szép a haja, a fiúk csak a kinézetük miatt beszélgetnek velük, főleg Lenával és Bidgettel. Úgy éreztem, hogy mindegyik főhősünk nagyon felszínes. Nem szeretném, ha a lányom olyan lenne, mint ők. Kedvesek, bájosak, jó barátnők, de ezen kívül sokat nem tudtunk meg róluk, de azt, hogy szépek, azt majdnem minden oldalon megláttuk.
Bájos volt, hogy tényleg mennyire kötődnek egymáshoz, hogy aggódnak egymásért, történtek velük érdekes dolgok is a nyáron, folyton leveleket küldözgettek egymásnak. Voltak nagy mélypontok és nagy megoldások, de a kettő között szakadék tátong. Nincsen íve a problémáknak. Vannak konfliktusok és megoldások, és a kettő közt hosszan eltelt idő. A nadrágnak elég nagy jelentőséget tulajdonított mindenki, amikor rajtuk volt, erőt merítettek belőle. Én ezt úgy értelmezem, hogy a barátságukból merítettek ilyenkor erőt, ami szerintem nagyon szép gondolat.
Angol borítók
A mellékkarakterek sokkal mélyebbek és kidolgozottabbak voltak, mint a főhősök. Sokkal érdekesebb történetük volt, mint a négy központi lánynak. Furcsa módon úgy éreztem, hogy jobb lett volna a könyv, ha nem a négy lány van központban, csak mellékszálként találkozunk velük. Ha már viszont őket kaptuk, lehetett volna többrétegű az ábrázolásuk. Még a mozi pénztárosáról is olvastam volna még többet, mert olyan kérdéseket vetett fel vele kapcsolatban Tibby, amire érdekelt volna a válasz. A Tibby – Bailey szál az nagyon jó volt.
Nagyon mókás dolog történt olvasás közben, ugyanis valaki előttem önjelölt korrektornak nevezte ki magát. Nem tudom, hogy a későbbiekben kijavították-e ezeket a hibákat, de több helyen is elírták a nevet, hogy éppen kiről is van szó, így olvasótársam ceruzával a segítségemre volt, és jelölte, hogy hol hibás a könyv. Összesen öt ilyen van a könyvben. Volt egy hatodik is, de szerintem az úgy volt jó, úgyhogy kiradíroztam.
Tibby feltette azt a kérdést, hogy miért nincs ablaka a nagy áruházaknak. Ő arra a következtetésre jutott, hogy biztos azért, mert az alkalmazottak látva egy kis napfényt, biztos kirohannának a szabadba. Ez egy érdekes meglátás. Azonban a valóság sokkal fájdalmasabb. Azért nincs ezeknek a boltoknak ablaka, hogy minél több pénzt elköltsünk benne. Ha nincs ablak, nem látjuk az idő múlását, nem érzékeljük, hogy megy le a nap, így szép nyugodtan elvásárolgatunk, és ha nem listával megyünk vásárolni, akkor képesek vagyunk az egész boltot hazavinni magunkkal.
Összességében egy könnyed, gyorsan olvasható ifjúsági regényt kaptam, tele bimbódzó romantikával, aminél a főhősök lehettek volna többrétegűek és kidolgozottabbak. Négy helyszínen történtek az események, mégsem történt túl sok minden az egész nyár alatt. A nadrágnak volt a legjobb nyara. Barátok voltak, a végén mégis kiderül, hogy nem mondtak el egymásnak mindent. Nekem ez egy kicsit fura volt. Biztosan fogom még folytatni, érdekel, hogy mennyit fejlődik a karakterük a következőben, ha egyáltalán fejlődik.
Nálam ez a könyv 3,5/5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése